Az eszköz története

Reuss professzor felfedezte, hogy a víz elektromos feszültség hatására minden esetben a pozitív pólustól a negatív pólus felé mozog.

Ezt az ismeretet felhasználva „kezdetleges elektroozmózis” segítségével szárították a tőzeget, a gabonát, sőt, a szenet is.

Paul Ernst kifejlesztette az első működőképes elektroozmotikus berendezést a nedves falak szárítására.

Az elektrofizika területén elért folyamatos fejlődésnek köszönhetően először alkalmazták sikeresen, majd folyamatosan továbbfejlesztették az Ernst–Traber-féle elektroozmotikus vezeték nélküli berendezéseket.

Ernst és Traber eredeti feltalálók és a Gutzat & Gutzat GmbH vállalat együttműködésével, valamint a falak szárításban szerzett több évtizedes tapasztalatok felhasználásával sikerült kifejleszteni egy érintésmentes rendszert az épületek nedvességmentesítésére.

Az elektroozmózis felfedezésének 200. évfordulója.

Az első kísérletek az ún. molekuláris nedvességmentesítés elvén működő saját berendezés összeállítására a JarMaHd társaság későbbi alapítója, Jaroslav Řezáč által.